Illés élete (4) Illés a Kármelen - 1Kir 18,17-46
Admin-2016 szeptember 03 szombat - 17:24:05 | Hozzászólás kikapcsolva

Olvassuk el az 1Kir 18,17-46-ot. Aháb király idején Illés próféta volt Izraelben, az északi királyságban. Illés így szólt a királyhoz: „Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.“ Aztán Isten a pusztába vezette, a Kérith patakjához, ahol hollók táplálták. Majd elküldte Isten a Sidonban lévő Sareptába, ahol egy özvegyasszonynál élt. Ennek az özvegynek a fia meghalt és Illés fel tudta támasztani a gyermeket Isten segítségével. 

A 18. fejezetben Illés azt a parancsot kapja Istentől, hogy mutassa meg magát Ahábnak, mivel az Úr hamarosan esőt bocsájt az országra. Ezt a találkozást a tizennyolcadik fejezet eleje írja le. Aháb király nagy bajban van az állatai miatt, amelyek éhen halnak. Elküldi Abdiást – aki a király szolgálatában álló, istenfélő ember volt –, (azért) hogy a források mellett valamennyi füvet találjon az állatok számára. Amikor Abdiás úton volt, találkozott Illéssel, aki Sidonból tért vissza Izraelbe, és nagyon megijedt. Leborul Illés előtt és megkérdezi: Te vagy az, uram, Illés? A válasz ez volt:Én vagyok. Eredj, mondd meg uradnak, hogy itt van Illés. 


[ Tovább ... ]


Illés élete (3) A halottakért való imádság. 1 Kir 17,17–24
Admin-2016 szeptember 03 szombat - 17:22:25 | Hozzászólás kikapcsolva

Az eddigiekben Illés életével foglalkoztunk. Láttuk, hogyan lépett fel Aháb udvarában, és hogyan rejtette el őt Isten a Kerít-patak mellett, ahol vizet ihatott, a hollók pedig kenyeret és húst hoztak neki. Azután Isten azt parancsolta neki, hogy menjen el a Szidónhoz tartozó Sareptába, a Jordántól Keletre. Ott találkozott Illés egy özvegyasszonnyal, akit Isten azzal bízott meg, hogy gondoskodjon a prófétáról.A lisztesfazék és az olajoskorsó volt a táplálék forrása az özvegyasszony, a fia és a próféta számára. 

Olvassuk el az 1.Kir 17,17-24 szakaszt: 

17 Történt ezek után, hogy megbetegedett az asszonynak, a ház úrnőjének a fia, és betegsége olyan súlyossá vált, hogy már nem is lélegzett. (Itt a „n’schamah“ szó áll, amely nem a lelket, hanem a lélegzést jelenti.) 18 Az asszony így szólt Illéshez: Mi bajod van velem, Isten embere? Azért jöttél hozzám, hogy emlékeztess bűnömre, és megöld a fiamat?  (Nem tudjuk, mi volt a bűne. Erről csak találgatni lehet.) 19 Ő ezt mondta neki: Add ide a fiadat! És kivette az öléből, felvitte a felső szobába, ahol lakott, és az ágyra fektette. (A felső szoba, „alijah“, a ház legjobb szobája volt, amit az özvegyasszony átengedett a prófétának.) 20 Majd az Úrhoz kiáltott, és ezt mondta: Istenem, Uram! Még bajt is hozol erre az özvegyre, akinek én a vendége vagyok, és megölöd a fiát?!21 Azután háromszor ráborult a gyermekre, és így kiáltott az Úrhoz: Istenem, Uram! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe!  22 Az Úr meghallgatta Illés szavát, a lélek pedig visszatért a gyermekbe, és az föléledt. (A lélek a „nephesch“ szó megfelelője, a „n’schamah“, vagyis a légzése megszűnt, most pedig a lélek tér vissza belé.) 23 Illés ekkor fogta a gyermeket, levitte a felső szobából a házba, odaadta az anyjának, és ezt mondta Illés: Nézd, él a fiad!  24 Az asszony így felelt Illésnek: Most már tudom, hogy te Isten embere vagy, és hogy igaz a te szádban az Úr igéje. 


[ Tovább ... ]


Illés élete (2): A bizalom irracionalitása 1.Kir.17,1-16.
Admin-2016 szeptember 03 szombat - 17:18:45 | Hozzászólás kikapcsolva

Ez alkalommal is Illés életével szeretnénk foglalkozni; ehhez olvassuk el az 1. Kir.17,1-16-ig terjedő szakaszt: 

 „A Gileádban lakó tisbei Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, amíg én azt nem mondom. Ezután így szólt hozzá az Úr igéje:  Eredj el innen, menj kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre!  A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott rólad. Elment tehát, és az Úr igéje szerint járt el. Odaérve letelepedett a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre. A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel, kenyeret és húst este, a patakból pedig ihatott. Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban. Ekkor így szólt hozzá az Úr igéje: Kelj föl, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és maradj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.  Fölkelt tehát, és elment Sareptába. Amikor a város bejáratához érkezett, éppen ott volt egy özvegyasszony, aki fát szedegetett. Odakiáltott neki, és ezt mondta: Hozz nekem egy kis vizet valamilyen edényben, hadd igyam! Amikor az elment, hogy vizet hozzon, utánakiáltott, és ezt mondta: Hozz nekem egy falat kenyeret is magaddal! De az asszony így felelt: A te Istenedre, az élő Úrra mondom, hogy nincs miből. Csak egy marék liszt van a fazekamban, és egy kevés olaj a korsómban. Éppen most szedegetek pár darab fát, hogy hazamenve kisüssem azt magamnak és a fiamnak. Azt most megesszük, azután meghalunk. Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj, csak menj, és tégy úgy, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak csak azután készíts! Mert így szól az Úr, Izráel Istene: A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki addig, amíg az Úr esőt nem bocsát a földre. Az asszony elment, és Illés szavai szerint járt el. És evett ő is meg az asszony és a háza népe is mindennap. A lisztesfazék nem ürült ki, az olajoskorsó sem fogyott ki az Úr ígérete szerint, ahogy igéjében, Illés által, megmondta az Úr.” 


[ Tovább ... ]


Illés élete (1): Ima, kijelentés, különleges gondoskodás. 1Kir. 16,21-17,6
Admin-2016 június 23 csütörtök - 22:36:58 | Hozzászólás kikapcsolva

Illés életének a tanulmányozását az 1.Kir.16,21-gyel kezdjük: 

Izráel népe ekkor két pártra szakadt. A nép egyik fele Tibní, Gínat fia pártjára állt, és őt akarta királlyá tenni, a másik fele pedig Omrí pártjára állt. De az Omríval tartó nép erősebb volt, mint az a nép, amely Tibní, Gínat fiának a pártjára állt. Meghalt hát Tibní is, és Omrí lett a király. Ászának, Júda királyának a harmincegyedik évében lett Omrí Izráel királya, tizenkét évig. Hat évig Tircában uralkodott.” (1. Kir. 16,21-23) 


[ Tovább ... ]


3. A Szent Szellem műve: Efézusi levél 1,13-14
Admin-2016 március 16 szerda - 17:10:07 | Hozzászólás kikapcsolva

Láthattuk, hogy az Efézusi levél 1,3-14-ig terjedő szakasz az Atya, a Fiú és a Szent Szellem tevékenységével foglalkozik. A mai igetanulmányozásunk tulajdonképpen egyetlen hosszú mondat. 

Az Atya az, aki kiválaszt, a Fiú végrehajtja a megmentést, amiről a 7-12-ig tartó versekben olvashatunk, végezetül a Szent Szellem munkája zárja a sort. A Szent Szellem a Fiú által hozott megváltást alkalmazza oly módon, hogy gyümölcsöket terem. 


[ Tovább ... ]


Az Fiú műve 2. - Efézusi levél 1, 7-12
Admin-2016 március 16 szerda - 17:08:21 | Hozzászólás kikapcsolva

Amikor az Efézusi levél 1,1-14-ig terjedő szakaszt összefüggésében olvassuk, feltűnik, hogy rövid bevezető után az Atya, a Fiú és a Szent Szellem cselekedeteivel szembesülünk. A 3-6-ig versekben az Atya munkálkodásával foglalkoztunk, ahol az apostol az isteni kiválasztás tanítását helyezte a szemünk elé: 

Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden szellemi áldásával Krisztusban. Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt szeretetben, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte.” 

Pál ezt az igazságot a Róm. 8,29-ben is kihangsúlyozza: 

Mert akiket eleve kiválasztott, azokat eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez,….” 

Foglalkoztunk a kiválasztás fogalmával és tudjuk, hogy nem azért lettünk kiválasztva, mert jó emberek vagyunk. Még csak nem is oly módon történt a kiválasztás, hogy Isten a mennyből látta a megtérésünket, amit jóváhagyott. Hanem őbenne kiválasztott minket magának akarata szerint. 


[ Tovább ... ]


Efézusi levél 1,1-6. Az Atya műve 1.
Admin-2016 március 16 szerda - 17:06:45 | Hozzászólás kikapcsolva

Nem fogom Pál apostol szavait részletesen elemezni, viszont hivatkozok rá. Rögtön az első versben Pál saját magáról, mint apostolról beszél:

Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola…”

Ezek a szavak visszavezethetők arra az eseményre, amikor az Úr megjelent a damaszkuszi úton, de utal az Ap. Csel. 9,15-re is:

„…mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé.”

Ebben a versben Isten Anániáshoz szól és láthatjuk, hogy Pál kezdettől fogva egy kiválasztott eszköz. Ennek értelmében kezdi el az apostol az Efézusi levelet. Amikor azt írja, hogy Isten akaratából,ezzel kizár minden emberi érdemet. „Nem vagyok apostol, hiszen Pál vagyok. A tetteim határoznak meg.” Már a bevezetőben hivatkozik Isten akaratára és a vele való kapcsolatára.



[ Tovább ... ]


2. Eszkatológiai alapfogalmak. A második eljövetel bizonyossága
Admin-2016 február 11 csütörtök - 22:12:19 | Hozzászólás kikapcsolva

A mai témánk Jézus második eljövetelének bizonyossága. Nyissuk ki a Bibliánkat a Ján 14,1-3: Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem! 14,2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 14,3 És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Ezeket a szavakat búcsúbeszédében mondta az Úr a felházban. 

Nem meglepő, hogy a 20. században a nagy gondolkodók már borús képet festettek a világ és a történelem folyásáról. Pl. Bertrand Russel írta, aki nem volt keresztény: „A hívők minden munkálkodása, minden inspirációja és gondolata ki van szolgáltatva a pusztulásnak a naprendszerünk megsemmisülése miatt“. Ő egy nőcsábász volt, evett és ivott, boldog volt az életében, de egyszer meg kell jelennie Isten trónja előtt. 


[ Tovább ... ]


1. Fontos eszkatologikus események - Isten hallgatása vagy korunk jelentősége
Admin-2016 február 11 csütörtök - 22:08:54 | Hozzászólás kikapcsolva

A próféták magyarázatánál újra és újra felhívtam a figyelmet a próféták eszkatologikus kijelentéseire. Ismerjük Isten feltétel nélküli, és feltételhez kötött szövetségeit: szövetségét Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal, a törvény szövetségét, a Dáviddal kötött szövetséget és az új szövetséget. 

Most korunkról, a próféciákról szeretnénk beszélni, és később a próféciákról, a gyülekezetről és a jövőbeni, végső kiteljesedésről. 

Mai témánk: Isten hallgatása. Aztán Urunk második eljövetelével fogunk foglalkozni, a jővőbeli események ezer éves birodalom előtti naptárával, a gyülekezettel, és e korszak végével, a nagy nyomorúsággal, Krisztus ítélőszékével és végül a hetven héttel Izrael történelmében. Így foglalkozni fogunk Dániel 9. fejezetével is azért, hogy e próféciákat mindenki megértse. 


[ Tovább ... ]


A Leviticus tipológiája (3) A békeáldozat. Lev 3,1-5
Admin-2015 december 09 szerda - 23:24:17 | Hozzászólás kikapcsolva

2) A békeáldozat (Leviticus 3) 

Ma a Leviticus 3-ban található békeáldozatról lesz szó, amit bizonyos fordítások hálaáldozatként is említenek. 

Először viszont elevenítsük fel, mit is tanultunk eddig a tipologizálásról. Mit jelent a tipológia? A típustan nem más, mint személyek, tárgyak, események közti szellemi összefüggések tanulmányozása, mindez az isteni kinyilatkoztatás történelmi keretein belül. Az ószövetségi események és azok Újszövetségben történt beteljesedése között mély, belső kapcsolatot fedezhetünk fel. Nem allegóriáról, szóképekről van szó, hanem történelmi tényekről. Isten a szálakat a kezében tartja, és amit az Ószövetségben kijelent, előre jelez, az Újszövetségben beteljesül. 

A tipológia jellemvonásai: összefüggések, történelem, jövendölés. 


[ Tovább ... ]


Oldal:   <<        >>